Számos érdekes repülőtérrel foglalkoztunk már (itt, itt és itt), s olyan is volt közöttük, amely tényleg a tengerparti homokon működik (itt), de elérkeztünk ahhoz a repülőtérhez, amelyet látva minden repülés iránt rajongó olyanná válik, mint csapzott-visító tinilány az első Backstreet Boys koncertjén: a Princess Julianna repülőtér a karib-tengeri Sint Marteen szigetén.

A kicsiny sziget egyik fele a Holland Királyság egyik autonóm állama (a másik fele St. Martin néven francia fennhatóság alá tartozik), s gazdasága szinte teljes egészében a turizmusra épül. Ebbe egészen különleges módon épült be a repülés: sokszor nemcsak a (szállító) eszközt jelenti, hanem sokan éppen a repülőgépek miatt választják nyaralási (telelési?) célpontnak.

A repülőtér különleges elhelyezkedése ad erre magyarázatot: a 10-es futópálya küszöbe ugyanis alig 150 méterre helyezkedik el Maho Beach-től, így a világon valószínűleg innen lehet a legközelebbről szemlélni a leszálló és néha a felszálló gépeket. A futópálya elég rövid, alig több mint 2 kilométeres, így a pilótáknak nagyon kell igyekezniük, hogy a pálya elején érjenek betont, hogy időben meg tudjanak állni: ezért tényleg néhány méteres magasságban húznak el a turisták feje és a repülőtéri kerítés fölött. Ennek megfelelően talán sehol sem lehet ilyen jó felvételeket készíteni a gépekről - a sziget igazi "spotter"-paradicsom!

A repülőtér környéki vendéglátó egységek maximálisan ki is használják ezt. Szinte mindegyik bárban kifüggesztik az érkező-induló gépek menetrendjét, s nem egy helyen kihangosítják a torony és a pilóták közötti rádiózást is.

Az igazán őrültek (különösen néhány koktél után) a repülőtér kerítéséhez állnak, miközben a gépek felszállnak. A hajtóművek ereje ilyenkor akkora, hogy akár el is sodorhatja az óvatlan, vagy nem elég erősen kapaszkodó szemlélődőt. Persze táblák hívják fel a figyelmet ennek a veszélyeire, hiszen a felkavarodó homok éppúgy komoly kockázatot jelent, mint egy esetlegesen felverődő kavics, de ez látszólag senkit sem érdekel.

A repülőtér egyébként nem számít kiemelten veszélyesnek, nem is történt még baleset itt. Nehéz a leszállás, hiszen pontosan kell kiszámítani a földet érés helyét, illetve a tenger fölött nehéz a látás alapján történő megközelítés.

Érdekes módon a felszállás talán még nehezebb: a 10-es futópályáról történő elemelkedést követően szinte azonnal jobb fordulót kell kezdeni, elkerülve a pályairányban magasodó hegyeket. Ezen a videón jó látszik az is, milyen közel vannak a turisták a felszálló gépekhez, s a felszállás utáni manőverezés is:

 Na, ki talált új nyaralási célpontot?