Egészen Hitchcock-os kép: a BA 757-ese Ferihegyen (Köszönet a fényképért Samu Ádámnak, katt ide a jobb minőségű eredetiért)

Ha tippelni kellene, hogy a mai modern repülésben mi jelenti az egyik legnagyobb veszélyt, mit mondanátok? Bizonyára szerepelne a válaszok között a terrorizmus, a műszaki meghibásodások, a pilótahiba, vagy az extrém időjárási körülmények. Ezek mindegyike természetesen nagyon is valóságos veszélyforrás, de hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy csak társbérletben használjuk az égboltot 200-400 milliárd madárral. 1990 és 2009 között 108 ezer esetben ütközött repülőgép madarakkal csak az Egyesült Államokban, s 1988 óta több, mint 200-an veszítették életüket ilyen balesetekben világszerte. A repülőgépekben esett károk kijavítása évente 1,2 milliárd dollárjába kerül a légitársaságoknak. A probléma nagyon is valós tehát.

Egy MD-11-es kompresszorlapátjai madárütközés után (Forrás)

A balesetek zöme a repülőterek környékén történik, fel- vagy leszállás közben, 10000 láb  (3300 méter) alatti repülési magasságban, de ez nem jelenti azt, hogy e fölött nem fordulhatnak elő. Alighanem a madarak repülési magasságának tragikus rekordere az a keselyű, amellyel Nyugat-Afrika fölött ütközött össze egy repülőgép 37000 láb(11300 méter) (!!!) magasságban. A madarak általában a repülőgépek orrkúpjának, a pilótafülke ablakainak, a szárnyak belépőélének, vagy a hajtóművek beömlőnyílásainak csapódnak. Az okozott kár több tényezőtől függ: a madár méretétől, a becsapódás helyétől és szögétől, és a sebesség-különbségtől.

A gépek tervezésénél figyelembe kell venni a madarak jelentette veszélyt: a pilótafülke szélvédőjének és a gép főbb szerkezeti elemeinek ki kell bírniuk egy 1,8 kilogramm tömegű madárral elszenvedett ütközést, a függőleges vezérsíknak a dupláját. A hajtóműveknek pedig képesnek kell lenniük elviselni egy 1,8 kilós madár "elnyelését" úgy, hogy biztonságosan leállíthatóak maradjanak. (Természetesen az óriási sebességgel forgó kompresszorlapátokban nagy károkat okoz egy ilyen becsapódás, de a lényeg ilyenkor az, hogy a robbanás hatása ne jusson ki a hajtóművön kívülre, hiszen a fémdarabok repeszbombaként lyuggatnák át a gép törzsét és szárnyait.)

A leghíresebb talán a US Airways 1549-es járatának esete volt, amikor a kanadai ludakkal ütköző Airbus 320-as mindkét hajtóműve röviddel a felszállás után leállt, a pilóták pedig a Hudson-folyóra szálltak le bravúrosan - megmentve a fedélzeten tartózkodó 155 személyt. Egy amatőr videósnak sikerült egy másik esetet lencsevégre kapnia: a Thomsonfly Boeing 757-ese Manchesterben közvetlenül a felszállás után ütközött feltehetően gémekkel, s a jobb oldali hajtómű tönkrement. Szerencsére a leállított hajtóművel is sikerült kényszerleszállást végrehajtani. Íme a felvétel:

A repülésbiztonsági előírásoknál is figyelembe veszik a veszélyforrásokat. A madár mozgási energiáját így lehet kiszámítani:

Látható, hogy a becsapódási energia a relatív sebességtől (a madár és a repülőgép sebességének összege) négyzetesen függ, így ez sokkal fontosabb, mint az állat tömege. Ezért általános szabályozás, hogy 10000 láb alatti repülési magasságnál a repülőgépek maximum 250 csomós (450km/h) sebességgel haladhatnak. Ezen a magasságon a leszállófényeket is kötelező bekapcsolni - ezek segíthetnek, hogy a madarak is könnyebben észrevegyék a nagy sebességgel közeledő repülőgépet.

A repülőterek is igyekeznek minden lehetséges módon elriasztani a madarakat a kifutópályák közeléből. Az amerikai repülőterek a Smithsonian Intézettel közösen igyekeznek térképeken ábrázolni a madarak vándorlási útvonalait, a madárpopulációk életterét, s ennek megfelelően tervezni a repülési útvonalakat. A repülőterekhez közeli növényzet megritkítása is segíthet, esetleg ragadozók betelepítésével. Ferihegyen például  vándorsólymokat használnak a madarak távol tartására.

 Ferihegyi vándorsólyom. (Forrás)

Más repülőterek speciális madárradarral kísérleteznek, de egyelőre ezek meglehetősen kísérleti stádiumban vannak, annak ellenére, hogy a polgári (és katonai) légi közlekedés egyik legnagyobb veszélyforrásáról van szó.

S természetesen nem lehetünk annyira önzőek, hogy ne sajnáljuk a szerencsétlen madarakat, amelyek békésen repülve hirtelen egy hatalmas repülő szörnyeteget találnak a sarkukban, amelyekkel szemben semmi esélyük.

Amerikai nemzeti jelképe egy kisgép pilótafülkéjében a szélvédő áttörése után (Forrás)