Kis kihagyás után jelentkezik a blog ismét, ráadásul friss élményanyaggal. Tegnapelőtt (Liszt)Ferihegyen várva az Easyjet berlini járatára hallottam, amint egy kisfiú ezt kérdezte az apjától: "Apa, a pilóta bácsi miért szállt ki a repülőből és miért sétál ott kinn?" Erre apa válasza: "Levegőzik egy kicsit, meg elszív egy cigErettát." Apa megmondta a tutit, még a négyéves kisfiú is furcsán nézett rá, nem is beszélve rólam. Az az apróság fel sem tűnt neki ugyanis, hogy a pilóta éppen a gép mellett parkoló tartálykocsinál pöffentett volna rá, aminek nyilván a tankolást biztosító tűzoltókocsiban üldögélő tűzoltók is nagyon örültek volna. Csakis a kisfiúnak (és mindenkinek, akit érdekel): nézzük meg, miért sétálgat esőben-hóban is a gép körül a kettő közül valamelyik pilóta.

Minden repülés előtt a személyzet egyik tagjának körbe kell járnia a gépet és meggyőződnie arról, hogy a gép repülésre alkalmas állapotban van: nincsenek látható szerkezeti sérülések, hiányzó alkatrészek, olaj-, kerozin-, hidraulikafolyadék-tócsák, stb. Ehhez meghatározott útvonalat kell bejárniuk, amely a Boeing 737-eseknél például így fest:

Először a gép bal első részén található érzékelőket (köztük a híres-hírhedt Pitot-csővel) vizsgálják meg, amelyek fontosságát az AF447 tragédiája óta már a sarki zöldséges is tudja. A Boeing 737 korábbi változatainál például alig néhány centiméterre voltak attól a ponttól, ahová a jet bridge (apropó: mi a magyar szó rá?) kezelőjének csatlakoznia kell, nem egy alkalommal sikerült is lenyírni valamelyiket.

Most pedig szállj ki és nézd meg mit csináltál

A séta ezután az orrkúp ellenőrzésével folytatódik, majd az orrfutómű következik: a gumiabroncsok állapotát, a világítótesteket vizsgálják, látható fizikai sérüléseket keresnek.

Ez bizony menthetetlen

A jobb oldali érzékelők ellenőrzése után a jobb szárny tövénél elhelyezett hűtőnyílások, szerelőnyílások, érzékelők és a belépőél fékszárnyai következnek. A 2-es számú hajtómű ellenőrzésénél különös figyelmet fordítanak az esetleges madárral való ütközés nyomainak, amelynek súlyos következményei nem minden esetben jelentkeznek azonnal. A szárnynál vizsgálják a kilépőél fékszárnyait, a világítást, a statikus kisütőket, az üzemanyagtartályok nívópálcáit, szellőzőit, illetve magát a szárnyfelületet.

Nagypapám Babettáján is így mérte a benzinszintet. Mondjuk ott nem volt FMC

Ezt követően a jobb oldali főfutó és a futóműkamra következik, majd a nyomáskiegyenlítő ajtaja, illetve az APU levegőbeömlő-nyílása.

A farokrész ellenőrzése a vízszintes és függőleges vezérsíkot érinti, az APU hűtőnyílásait, és a gép farokrésze alatti, tailstrike kivédésére használt csúszót.

Ezt követően az ellenőrzést végző pilóta útja a gép baloldalán vezet: bal hátsó rész, bal főfutó, futóműkamra, bal szárny, 1-es számú hajtómű, bal szárnytő - ugyanazokat a vizsgálatokat végzi el, amit a gép ellenkező oldalán is. 

Ezzel készen is van. A jól végzett munka megérdemel egy cigit. Őőőő... Vagy mégsem? Bocs, fiúk...

A 737-es fotók innen