Akik voltak már Washingtonban, bizonyára életük élményeként emlékeznek vissza a Smithsonian Intézet múzeumaira, amelyek ingyenesen látogathatóak, s túlzás nélkül heteket lehet bennük eltölteni. A repülést szeretők számára ezek közül kihagyhatatlan az Air and Space Museum: a Wright fivérek repülőgépétől kezdve, Charles Lindbergh Spirit of St. Louis-án át a Bell X-1-esig a repüléstörténet legértékesebb gyűjteménye található itt. Nem mindenki tudja azonban, hogy 2003 óta a múzeum egy második épülettel is rendelkezik: a Dulles repülőtér mellett felépített Steven F. Udvar-Hazy Centerrel. Gyanúsan magyar név... Kiről is kapta a nevét?

Steven F. Udvar-Hazy

Steven Ferenc Udvar-Hazy (Házy István) 1946-ban született Budapesten, s családjával együtt az ötvenhatos forradalom bukását követően menekült el Magyarországról. 1958-ban érkezett meg az Egyesült Államokba, s a University of Californián végezte közgazdasági tanulmányait. A repülés iránt korán érdeklődő fiatalember kiváló érzékkel használta ki a sugárhajtású repülőgépek megjelenését a polgári repülésben: 1973-ban két, szintén magyar származású, üzlettársával együtt megalapította az ILFC (International Lease Finance Corporation) nevű lízingcéget: kezdetben egyetlen DC-8-as repülőgéppel. A drága gépek megvásárlásához szükséges hatalmas tőkebefektetés miatt a sok légitársaság a lízingelés mellett döntött: az ILFC hamarosan az ágazat vezető cégévé nőtte ki magát. 1990-ben vásárolta meg az American Group International, de Udvar-Hazy további húsz évig a cégnél maradt. 2010-ben megalapította az Air Lease Corporation-t, amellyel igyekszik lízingtevékenységét a fejlődő piacokra (Kína, Kelet-Európa, csendes-óceáni régió) áthelyezni. Az új cég a 2010-es Farnborough-i Légibemutató és Vásár legnagyobb vásárlója volt: 31 Airbus A320-ast, 20 A321-est, 54 Boeing 737-800-ast és 15 Embraer 190-est szerzett be, amivel az ágazat legfiatalabb flottájával rendelkezik!

1999-ben Udvar-Hazy nem kevesebb mint 65 millió dollárt (12 milliárd forintot!) adományozott a Smithsonian Intézetnek! Ebből kezdődött meg az Air and Space Museum új épületének kivitelezése, amelyet a nagylelkű magyar vállalkozóról neveztek el és 2003-ban nyitották meg.

A hatalmas hangárra hasonlító épület olyan közel van a Dulles Repülőtérhez, hogy a megfigyelőtoronyból remekül meg lehet figyelni a 19L futópálya forgalmát, miközben hangszórón hallható az irányítók és a gépek közötti rádióforgalmazás is. Itt egyébként a légi irányítás történetét bemutató kiállítást lehet megtekinteni.

A gigantikus múzeum 160 repülőgépből és mintegy 150 űreszközközből álló gyűjteményt állít ki, bár ez valószínűleg tovább fog bővülni. Belépve az ember tényleg beleszédül a kisebb-nagyobb légi masinák kavalkádjába. Én az első néhány percben csak szaladgáltam ide-oda: "Ú, azt nézd!" felkiáltásokkal. A gyűjtemény négy leghíresebb gépe a hiroshimai atomtámadást végrehajtó "Enola Gay" nevű B-29-es, az Enterprise űrsikló, egy SR-71 felderítőgép, illetve az Air France Concorde-ja. De emellett rengeteg további egyedi géppel is rendelkezik. Lehetetlen feladat lenne mindent bemutatni, így csupán a (számomra?) legérdekesebbeket tudom kiemelni. Íme:

Sok vita előzte meg az Enola Gay kiállítását: többször próbálták meg vért szimbolizáló vörös festékkel leönteni, ezért most külön térfigyelő kamerákkal és riasztóberendezéssel védik:

Az Enterprise és szerénységem:

Az SR-71-es:

Nagy személyes kedvencem az F4U Corsair:

Érdekes (bár történelmileg egyáltalán nem meglepő) módon a múzeum messze a legjobb második világháborús német gyűjteménnyel rendelkezik: a berlini Luftwaffe Múzeum szegényes gyűjteményét látva ez különösen szembeötlő. Több típusból az egyetlen megmaradt példány itt látható. Így az Arado Ar 234-esből:

A világháború egyik páratlan vadászgépéből, a toló légcsavarral is felszerelt Dornier Do 335-esből:

Hasonlóképpen egyedülállóak a polgári gépek: például a Boeing 307-es egyetlen megmaradt példánya, a Pan Am Clipper Flying Cloud:

Vérző szívvel kell itt megállnom, hiszen hihetetlenül sok mindenről lehetne még írni. De ízelítőül mindenképpen jó lehet ez a poszt, tehát Washingtonban járva tessék kiautózni/ az Air and Space Museumtól kibuszozni a Dulles-hoz és (jó)néhány órán át az álmélkodástól leesett állal járkálni.


A mai erkölcsi tanulság pedig az, hogy lehet valaki stílusosan is gazdag: ezt kellene itthon is megtanulni: az üzleti tehetségből (a simli most nem ér) megszerzett milliárdokból a kultúrát, a tudományt támogatva. Udvar-Hazy adománya fantasztikus ajándék mindenkinek, aki kicsit is szereti a repülést, aki örömmel szívja be a a legendás gépmadarak olajszagát. S bár ő is egyike azoknak, akiket szülőhazája nem becsült meg, kicsit büszkén sétálgat az ember magyarként a róla elnevezett múzeumban.