Bravúros túszszabadítás- TU-154-es a tajga fogságában

Tavaly szeptemberben bejárta a hír a világsajtót, hogy kényszerleszállást hajtott végre az Arosa légitársaság Tupoljev-154-ese, miután a gép áramellátása összeomlott, s a személyzet kénytelen volt a Komi Köztársaságban lévő Izhma elhagyatott kis betoncsíkján landolni. A leszállópálya azonban alig 1300 méter hosszú, így a gép túlszaladt a betonon, s csúnya sávot vágott a bokrok és fák közé, míg végre megállt a puha talajba süllyedve. Szerencsére a kilenc fős személyzetből és 72 utasból senki sem sérült meg, viszont a gép sorsa kétséges volt, hiszen nemcsak megsérült a szárnyak belépőéle, de a rendelkezésre álló betonról nem is látszott valószínűnek, hogy fel tud szállni. (A hivatalos baleseti jelentésben is az szerepelt, hogy a gépet valószínűleg leírják.)

A TU-154-es a bozótban. Jól látható a hajtómű sugárféke. A forrásért klikk ide

Persze az oroszok nem adják fel egykönnyen. A Tupoljev gyár szakértői megvizsgálták a gépet, kijavították a generátorhibát, s úgy találták, hogy meg lehet próbálni a felszállást. A vakmerő akcióval az állami Repüléstudományi Intézet tesztpilótáit bízták meg, akik a ledöngölt hómezővel meghosszabbított kifutópályáról biztonságban felszálltak. (Ehhez persze kellett a TU-154-es robusztus futóműve is, amelyet direkt a rossz minőségű szovjet/orosz repülőterekhez terveztek.) A légitársaság szerint a nagyjavítás után a gép szolgálatba áll majd.

Az akcióról a videó:

 

Az esetről egy másik, németországi bravúros leszállás is eszembe jut. 1989. október 23-án az NDK-s Interflug légitársaság egyik kiselejtezésre szánt IL-62-es utasszállítójával egy 900 méter hosszú mezőre szálltak le Stöllnnél. Itt szenvedett halálos repülőbalesetet a német repülés nagy úttörője, Otto Lilienthal 1896-ban, s a gépet múzeumi célokra akarták használni. Az persze komoly problémát jelentett, hogy a 70 tonnás IL-62-est nem füves repülőterekre tervezték, illetve a rendelkezésre álló "kifutópálya" csaknem háromszorosára lett volna szüksége. A pilóták azonban tökéletesen hajtották végre a megközelítést, a földet érés után magasba emelve a gép orrát igyekeztek maximális lassulást elérni- sikeresen! A gép ma is helyben látható: egyik felében a Lilienthal-múzeum működik, a másik pedig roppant népszerű házasságkötő terem: már több mint 700 pár kötött itt házasságot!

A vakmerő leszállásról a videó:

 

 Azt persze már csak csendben kérdezem meg, hogy érdemes volt-e mindkét esetben - az orosz felszállásnál és az NDK-s landolásnál - kockáztatni a személyzet életét!?