Az első világháború végén a repülés igazán gyerekcipőben járt, s különösen igaz volt ez a tengerentúlon. Az U.S. Air Service (Az U.S. Air Force elődje) a pilóták kiképzésére használt Curtis Jenny-k nagy részét kiselejtezte, amelyeket potom pénzért lehetett megvásárolni. Mivel semmiféle szabályozás nem létezett, bárkiből lehetett pilóta, aki ki tudta fizetni a néhány száz dollárt a repülőleckékre és egy csettegő öreg gépre. A háborúban kiképzést kapott pilóták közül sokan a civil életben sem tudtak elszakadni a repüléstől, s az 1920-as években az országban utazgatva mutatványokkal népszerűsítették a még különleges látványosságnak számító repülést, miközben olcsó sétarepüléseket kínálva igyekeztek magukat fenntartani. Őket hívták 'barnstormer'-eknek, akik a falvak-kisvárosok melletti farmok legelőin szálltak le, s az érdeklődők ide csődültek ki, hogy megnézzék a rögtönzött légibemutatót, álmélkodjanak a vakmerő pilóták mutatványain, vagy néhány dollárért egy kört tegyenek a kétüléses gép első utasülésében. S milyen lehetett a nyitott, kétfedelű, könnyű Jennyvel repülni? A Golden Age Air Museum repülőképés állapotba hozott egy példányt, s az alábbi rövid videó megmutatja, mit is láthattak a pilóták az 1920-as évek elején?

A 'barnstormerek' általában egyedül, vagy kis csoportokban utaztak, bár létezett néhány nagyobb "repülő cirkusz" is. A leglátványosabb mutatvány kétségtelenül az volt, amelyről a nevüket is kapták: az amerikai farmokra jellemző pajták széles kapuján átrepülve kápráztatták el a közönséget! 

A mutatványok között szerepelt a felső szárnyon sétáló kaszkadőr, vagy nincs is jobb, mint 100 méteres magasságban teniszezni egy kicsit!

A bravúros mutatványok persze veszélyesek voltak, s időről-időre súlyos balesetek borzolták a kedélyeket. Végül 1927-ben új repülésbiztonsági előírások léptek életbe, amelyek például meghatározták a legkisebb repülési magasságot, amelynél végrehajtható volt egy-egy manőver: ezáltal kevésbé látványosak lettek, így egyre nehezebb volt a közönség érdeklődését felkelteni.

A kép forrásáért klikk ide

Bár az 1920-as évek végére befellegzett az utazó repülőshowknak, számos ifjú pilóta kezdte így a pályafutását. Közülük a leghíresebbek talán az amerikai Charles Lindbergh és a német Hermann Göring voltak. Számos filmben is szerepeltek a repülés hőskorának ezen szórakoztatói. Magyarországon is ismert az Azok a csodálatos férfiak, az ő repülő masináikkal című film 1965-bőlés a Robert Redford főszereplésével készült A Nagy Waldo Pepper(1975).
A tradíciók tovább élnek: az amerikai légibemutatók kedvencei ma is a repülőgép szárnyain sétáló kaszkadőrök. Tragikus aktualitása is van ennek a műfajnak, hiszen március 12-én a texasi Brownsville Air Fiesta bemutatóján egy fiatal házaspár lezuhant, amikor gépük motorja kigyulladt: a férfi vezette a gépet, míg felesége a szárnyon sétált. Súlyosan megsebesültek, s csak reménykedni tudunk benne, hogy hamarosan felépülnek, s visszatérnek a levegőbe! Get better soon, Kyle and Amanda!